A toll használata jóval azelőtt kezdődik, hogy a tinta papírra érne. Egy szünettel indul – egy csendes pillanattal, amikor a szándék megszületik. Kézben kiegyensúlyozott, precíz, mégis megbocsátó; ellenállás nélkül követi a gondolatot. Nem siet. Nem követel. Egyszerűen csak vár arra, hogy az ötleteket vonalakká, a nyomást karakterré, a mozgást jelentéssé alakítsa. A toll nem dísz, és nem technológia. A fegyelem és a képzelőerő találkozása – egy eszköz, amely eltűnik, hogy a kifejezés megmaradjon.